Szakképzést érintő törvényváltozások 2018. január 1-től

A módosítás összesen hét törvényt módosít, köztük a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvényt, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényt, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvényt, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt és még két korábban megjelent módosító törvényt.

A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény (továbbiakban: Szht.) és a szakképzésről szóló törvény (továbbiakban: Szt.) módosításai többek között a következő területeket érintik:

1. Főtevékenységként gyakorlati képzőket, illetve az egyéni vállalkozókat, mikro-vagy kisvállalkozásokat érintő változások

A főtevékenységként gyakorlati képzést folytató gyakorlati képzők (a továbbiakban: főtevékenységű képzők) esetében mind a tartalmi, mind a finanszírozási szabályozás korlátozó volt. Az ezzel kapcsolatos változás lényege:

Megszűnt a főtevékenységű képzők definíciója az Szht.-ban, e fogalom helyét átvette a kis- és közepes vállalkozásokról, valamint az egyéni vállalkozásokról szóló új rendelkezés. 2018. január 1-jétől nem az árbevételnek az igénybe vett gyakorlati képzési normatívához viszonyított aránya, hanem a gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezet nagysága (árbevétele és alkalmazotti létszáma) vagy formája (egyéni vállalkozó) dönti el, hogy 12 tanulószerződésnél többel is rendelkezhet-e. A kamarai igazolás kiállítására, ha az indokolt, továbbra is van lehetőség.

A „12 fős” szabály marad, tehát a kamara igazolása nélkül továbbra is csak legfeljebb 12 szerződéssel rendelkezhetnek. Ebbe a számba azonban nem kell beleszámítani a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókat, illetve az átmeneti szabály értelmében a 2018. január 1. előtt kötött tanulószerződéseket. (Lényegében a vállalkozások „0-ról” indultak év elején.) 

A jövőben nem szűnnek meg automatikusan a 9. évfolyamos tanulók tanulószerződései a főtevékenységű képzők esetén. 

2. Elvi lehetőség a tanuló-előszerződés és a szakgimnázium 11-12. évfolyamain köthető tanulószerződés megkötésére

   • A tanuló-előszerződés célja, hogy a még a tanulószerződés megkötése előtt szorosabb kapcsolatot épüljön ki a tanuló és a leendő gyakorlati képző szervezete között. A tanuló-előszerződés kötésére az első szakképzési évfolyamot megelőző évfolyam október-április időszakában kerülhet sor. A törvénymódosítás további részleteket is szabályoz, mint például a kötésre vonatkozó szándék bejelentésének időszaka, a kötéshez szükséges szülői hozzájárulás esete, az előszerződés megszűnésének esetei. 

   • A szakgimnázium 11-12. évfolyamán köthető tanulószerződésekkel kapcsolatban a jogszabály két jelentős feltételhez köti a kötés lehetőségét. A gyakorlatnak
        - a szakgimnázium szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésre kell irányulnia, és 
        - tanévenként átlagosan legalább kétszázötven órát meg kell haladnia.

      Az első feltétel azért is fontos, mert az érintett két évfolyamon más típusú gyakorlati képzésre is sor kerülhet. A jelenlegi rendszerben ugyanis a szakgimnáziumban tanulók a 9. évfolyamtól egészen a 12. évfolyam végéig az ágazati közös tartalom mellett egy érettségivel megszerezhető szakképesítést is tanulnak. A törvénymódosítási javaslat értelmében az ágazati tartalom melletti szakma (új nevén a mellék-szakképesítés) tanulása már nem lesz kötelező, a tanuló az iskola által felkínált további lehetőségek közül is választhat, mint például a fentebb említett, a szakgimnázium szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésre irányuló gyakorlaton való részvétel. Ez a választási lehetőség segítséget nyújthat a tanuló egyéni igényeihez és az adott ágazathoz igazodó alternatív tanulmányi utak kialakításához. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy – éppen a fentiekben említettek miatt – a tanulószerződés nem a mellék-szakképesítésre köthető, hanem a szakgimnázium szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésre.

3. Kibővül a tanulószerződés kötésére jogosultak egyéb szervek, szervezetek köre

Ennek értelmében tanulószerződés keretében bekapcsolódhatnak a duális képzésbe a Szociális és a Pedagógia ágazatba, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező köznevelési intézmények is, feltéve, hogy költségvetési szervként működnek, vagy alapítványi, egyesületi, esetleg egyházi fenntartásúak.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szociális és pedagógiai szakképesítésekben lehet tanulószerződést kötni pl. óvodákkal és iskolákkal is. 

4. Összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése évismétlés esetén

A jogszabály egyértelművé teszi, hogy a tanuló a megismételt évfolyamon akkor is köteles teljesíteni az összefüggő szakmai gyakorlatot, ha azt korábban már teljesítette. 

5. A gyakorlati oktatói képzés és vizsga

Célja, hogy a gazdálkodó szervezeteknél dolgozó szakemberek szélesebb köre számára tegye lehetővé a tanulók képzéséhez célzottan szükséges ismeretek megszerzését és ennek révén a gyakorlati képzésbe történő bekapcsolódást. A korábbi szabályozás szerint ugyanis a feltételek két típusát kellett teljesíteni annak, aki egy iskolán kívüli gyakorlati képzőnél gyakorlati oktatóként kívánt tevékenykedni. Egyrészt megfelelő alap szakképesítéssel és gyakorlattal kellett rendelkeznie, és nem lehetett büntetett előéletű, illetőleg a gyakorlati oktatói tevékenységtől eltiltott. A másik feltétel csak a mesterszakmákat oktatókra vonatkozott, eszerint azokban a szakmákban, amelyek esetén a mesterkövetelmények kiadásra kerültek, csak mestercímmel bíró szakember lehet gyakorlatok oktató. E feltétel alól kivételeket fogalmaz meg a törvény (felsőfokú végzettség, 60. életév betöltése stb.)

A jogszabály-módosítás értelmében kamarai gyakorlati oktatói képzést és vizsgát kell majd főszabály szerint teljesíteni a gyakorlati oktatóknak, kivéve, ha valaki mestercímmel bír, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik, illetve betöltötte a 60. életévét stb. 

A kamarai gyakorlati oktatói képzés a gazdasági kamara által, az iskolai rendszerű szakképzésben gyakorlati képzést folytató szervezetnél kötelező szakmai gyakorlatukat töltő tanulókkal gyakorlati oktatóként foglalkozó, meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek számára szervezett képzés, amely a gazdasági kamara által szervezett, tanúsítvány kiadásával végződő vizsgával zárul.

A képzés során a leendő szakoktatók a tanulók gyakorlati képzéséhez és az oktatott szakképesítés komplex szakmai vizsgára történő gyakorlati felkészítéséhez szükséges alapvető adminisztrációs, pedagógiai, szociálpszichológiai és kommunikációs ismereteket sajátítanak el.

Bár a törvénymódosítás hatálybalépése 2018. január 1., a kamarai gyakorlati oktatói végzettség megléte – a jogszabály egyik átmeneti rendelkezés értelmében – először a 2019/2020-as tanévtől lesz követelmény. Mindez azt jelenti, hogy gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként – azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a mestervizsga követelményeit a szakképesítésért felelős miniszter nem adta ki – 2019. szeptember 1-jéig olyan személy is részt vehet, aki kamarai gyakorlati oktatói vizsgával nem rendelkezik. Természetesen az alapfeltételeknek ezen szakoktatónak addig is meg kell felelnie (szakmai végzettség, gyakorlat, büntetlen előélet, stb.). 

6. Ágazati készségtanácsok megalakulása

A munkáltatói igények egyre dinamikusabb változása és ágazatonkénti differenciálódása szükségessé tette, hogy a gazdasági szereplők a korábbiaknál közvetlenebbül bekapcsolódhassanak a szakképzés szabályozási rendszerébe. Ennek érdekében rendelkezik a törvény az ágazati készségtanácsok megalakításáról és a működésük alapvető kereteinek meghatározásáról. A testület folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzési szerkezet fejlesztését, a különböző gazdasági, munkaerő-piaci, technikai-technológiai folyamatokat. Javaslatot tehet az Országos Képzési Jegyzék módosítására, a képzési tartalmak korszerűsítésére, a szakképzési rendszer működtetésére, valamint előrejelzéseket készít a képzés irányainak és céljainak meghatározása érdekében. Lényeges momentum, hogy a tanácsokban az adott gazdasági ágazat szereplői által kiválasztott képviselők vesznek részt, így a gazdasági igények közvetlenül megjelennek a szakmai tartalmak alakítása, formálása, továbbá az egész szakképzési rendszer fejlesztése során.

Az ágazati készségtanácsokra vonatkozó rendelkezések 2018. július 1-jén lépnek hatályba. 

7. A finanszírozással kapcsolatos változások

   • a tanulószerződés kötésére jogosult ún. egyéb szervek, szervezetek együttműködési megállapodás után is közvetlenül megkaphatják az állami támogatást. Ehhez mindössze annyit kell tenniük, hogy – a tanulószerződéses támogatáshoz szükséges lépéssel teljesen azonos módon – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára bejelentik: a szakképzési hozzájárulást együttműködési megállapodás keretében folytatott gyakorlati képzéssel teljesítik. Mivel szakképzési hozzájárulásuk mértéke nulla, ezért azonnal visszaigénylő pozícióba kerülnek, és képzési költségeik támogatására havonta kaphatják meg a vonatkozó normatíva szerinti teljes összeget (az alapcsökkentő tételt és a beruházási kiegészítő csökkentő tételt). 

 • Az ún. 5%-os képzés esetén megvalósuló teljesítési megbízotti jogviszony keretében a tanulószerződéses gyakorlati képző szervezet biztosítja a tanuló számára a tanulói pénzbeli juttatást és őt terhelik a kifizetés járulékai. A 2017. december 31-ig hatályos szabályozás értelmében a járulékokra eső normatívarészt is át kellett adnia a gyakorlati képzőnek az 5%-os képzést lefolytató iskolának. A módosítás értelmében azonban a járulékra eső normatíva összegét már nem kell az oktatási intézménynek átadni.

   • Oktatói csökkentő tétel igénybevétele

Fontos finanszírozási változás, hogy az ún. gyakorlati oktatói kiegészítő csökkentő tételt minden olyan képző figyelembe veheti, aki kis- vagy közepes vállalkozásnak minősül.

Eddig ezzel a lehetőséggel csak azok élhettek, akik a „nem főtevékenységű cégek” kategóriába tartoztak. 

 • Bizonyos képzői kör számára kedvező változás, hogy a főtevékenységű cégek fogalmának megszűnésével nincs további korlátozás a tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel igénybevételével kapcsolatban, a jogszabályban leírt feltételek teljesülése esetén (nem egyéb szervezet, kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók tekintetében) bármely gyakorlati képzőt megilleti. 

   • Az iskolai adatszolgáltatás kötelező körébe beemeli a szintvizsga megszervezése céljából szükséges adatok szolgáltatásának rendjét és tartalmát, valamint határidejét.

Forrás: MKIK