Tudnivalók a tanuló képzés érintő változásokról 2020. január 1-től

Szerző: Balog Violetta | 2020. január 27.

2020. január 1-én hatályba lépett a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény. Az alábbiakban összefoglalásra kerültek a tanulószerződéssel, együttműködési megállapodással valamint a szakképzési munkaszerződéssel kapcsolatos tudnivalók.

TANULÓSZERŐDÉS KÖTÉSI LEHETŐSÉGE


A tanulószerződések kötésével kapcsolatban a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Szkt.) átmeneti rendelkezéseit kell figyelembe venni:

 

„125. § (3) A 2020. május 31-ét megelőzően létesített tanulói jogviszony és a tanulói jogviszonyból fakadó, vagy arra tekintettel jogszabály alapján a tanulót megillető, illetve terhelő jogok és kötelességek teljesítése tekintetében - a 2019/2020. tanévben az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium nyelvi előkésztő évfolyamán, illetve szakközépiskola előkészítő évfolyamán részt vevő tanuló kivételével - az Nkt., a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: régi Szkt.) és a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény és más jogszabály e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni

a) a tanuló tanulmányai befejezésére,
b) a gyakorlati képzésben tanulószerződéssel való részvételre,
c) a szintvizsga és az érettségi vizsga megszervezésére és teljesítésére, valamint
d) a tanuló juttatásaira.”

 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fent kiemelt feltételnek megfelelő tanulóval a korábbi szabályok szerint köthető tanulószerződés, és mivel a tanuló a tanulmányait a korábbi szabályok szerint jogosult befejezni, a képzésre jogosult, nyilvántartott vállalkozás köthet vele tanulószerződést:

• a jelenlegi 9. évfolyamon, tanműhelyi (KTM) minőségben is (szorgalmi időszak) ‒ azonban erre csak a folyó tanévben van lehetősége,
• a további évfolyamokon kifutó rendszerben a korábbi feltételekkel (szakképző iskolában évfolyamismétlés nélkül utoljára a 2021/2022-es tanévben, szakgimnáziumban a 2023/2024-ben).

 

2020. szeptember 1-jétől a képzésbe belépő (pl. 9. évfolyamos tanulók) esetében már 2020. május 31-ét követően létesített tanulói jogviszonyról beszélünk, rájuk már az új Szkt. szabályai vonatkoznak, nem a korábbi szabályok. A jelenlegi szabályozásban a 2020. május 31-ét követően létesített tanulói jogviszony esetében nincs jelentősége annak, hogy a tanuló kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyel (a régi Szkt. fogalom-meghatározása, ebben a formában már nincs a jogszabályban) köt-e szakképzési munkaszerződést.

 

Ami a fenti szabályok szerint megkötött tanulószerződésekre vonatkozó elszámolást illeti a 2020-as adóévben, majd a 2021-től, az átmeneti rendelkezések kimondják a következőt:

„128. § (5) A 2021. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettséget a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény és az abban kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabály 2020. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell teljesíteni, megállapítani és bevallani. A szakképzési hozzájárulásra kötelezett e törvény szerinti szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét 2021. január 1-jétől teljesíti akként, hogy

a) a szakképzési munkaszerződéssel szakirányú oktatásban részt vevő tanuló, képzésben részt vevő személy esetében a szakmához kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározott súlyszorzót kell alkalmazni,
b) a tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő tanuló esetében

ba) a régi Szkt. szerinti Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítéshez, illetve részszakképesítéshez kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározott súlyszorzót kell alkalmazni,
bb) a 104-108. § alkalmazásában szakirányú oktatás alatt a régi Szkt. szerinti gyakorlati képzést, szakma alatt régi Szkt. szerinti Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést, részszakképesítést, szakképzési munkaszerződés alatt a régi Szkt. szerinti tanulószerződést kell érteni.”

 

A megkötött tanulószerződéssel kapcsolatban a 2020-as adóév vonatkozásában tehát igénybe vehetők az alap- és a kiegészítő csökkentő tételek is (pl. a 9. évfolyamos, tanműhelyben gyakorlatot teljesítők utáni tanműhely fenntartási). 2021-re vonatkozóan pedig már az új szabályok alkalmazandók a tanulószerződéssel kapcsolatos elszámolásnál is azzal a kiegészítéssel, amit az átmeneti rendelkezések a súlyszorzókkal kapcsolatban meghatároznak.

 

SZAKKÉPZÉSI MUNKASZERZŐDÉS KÖTÉSI LEHETŐSÉGE


2020. szeptember 1-jétől a tanulmányaikat megkezdő tanulók (2020. május 31-ét követően létesített tanulói jogviszonyban) már az új Szkt. szerint folytatják a képzést. A hatályos Szkt. alapján duális képzőhelyen szakirányú oktatás folyhat, melyre az ágazati alapoktatást követően, a sikeres ágazati alapvizsga után kerülhet sor. Az Szkt. 83. § (2) bekezdése alapján szakképzési munkaszerződés a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel a szakirányú oktatás kezdő napjával kezdődő hatállyal a szakirányú oktatás egészére kiterjedő határozott időtartamra köthető.
Éppen ezért azok a tanulók, akik 9. évfolyamon 2020. szeptember 1-jén kezdik meg tanulmányaikat, ágazati alapoktatásban vesznek részt, velük szakképzési munkaszerződés még nem köthető. Erre első alkalommal szakképző iskolában tanulók esetén a 2021/2022-es tanévben, technikumban tanulók esetében a 2022/2023-as tanévtől lesz lehetőség. Megjegyzendő, megismételve a fent leírtakat, hogy a jelenlegi szabályozásban a 2020. május 31-ét követően létesített tanulói jogviszony esetében nincs jelentősége annak, hogy a tanuló kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyel köt-e szakképzési munkaszerződést.

 

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS KÖTÉSI LEHETŐSÉGE


Mivel közvetlenül az együttműködési megállapodás – a tanulószerződéssel szemben – szó szerint nem jelenik meg az új jogszabályi környezetben, ezért rá vonatkozóan csak közvetett módon tudunk következtetéseket levonni, a jogszabályt értelmezni.
Az Szkt. 125. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a tanuló tanulmányainak befejezésére alkalmazni kell a „2020. május 31-ét megelőzően létesített tanulói jogviszony és a tanulói jogviszonyból fakadó, vagy arra tekintettel jogszabály alapján a tanulót megillető, illetve terhelő jogok és kötelességek teljesítése tekintetében - a 2019/2020. tanévben az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium nyelvi előkésztő évfolyamán, illetve szakközépiskola előkészítő évfolyamán részt vevő tanuló kivételével – az Nkt., a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: régi Szkt.) és a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény és más jogszabály e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit”.

 

A fentebb említett jogszabályi rendelkezések tartalmazzák az együttműködési megállapodás keretében történő gyakorlati képzés letöltésének lehetőségét, azaz a tanuló befejezheti úgy a tanulmányait, hogy a gyakorlati képzésére együttműködési megállapodás keretében kerül sor.

 

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁS


Az Szkt. 128. § (5) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
„128. § (5) A 2021. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettséget a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény és az abban kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabály 2020. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell teljesíteni, megállapítani és bevallani. A szakképzési hozzájárulásra kötelezett e törvény szerinti szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségét 2021. január 1-jétől teljesíti akként, hogy

a) a szakképzési munkaszerződéssel szakirányú oktatásban részt vevő tanuló, képzésben részt vevő személy esetében a szakmához kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározott súlyszorzót kell alkalmazni,
b) a tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő tanuló esetében
ba) a régi Szkt. szerinti Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítéshez, illetve részszakképesítéshez kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározott súlyszorzót kell alkalmazni,
bb) a 104-108. § alkalmazásában szakirányú oktatás alatt a régi Szkt. szerinti gyakorlati képzést, szakma alatt régi Szkt. szerinti Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést, részszakképesítést, szakképzési munkaszerződés alatt a régi Szkt. szerinti tanulószerződést kell érteni.”

 

Látható, hogy a 2021. január 1-jétől kezdődő időszakra csak a szakképzési munkaszerződésre és a tanulószerződésre vonatkozóan mondja ki a jogszabály, hogy esetükben a szakképzési hozzájárulás teljesítése során milyen súlyszorzót kell alkalmazni.

 

Az együttműködési megállapodásra ilyen rendelkezés az Szkt-ban nem található, ebből következően együttműködési megállapodás keretében lebonyolított gyakorlati képzéssel a szakképzési hozzájárulási kötelezettség nem teljesíthető, az ilyen képzés költségeivel a szakképzési hozzájárulási kötelezettség nem csökkenthető.