Nógrád Megyei Békéltető Testület
1998. március 1-én hatályba lépő a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény a fogyasztóvédelem területén jelentős eszközöket adott a kamarák kezébe, amikor a területi gazdasági kamarák mellett működő békéltető testület létrehozását írta elő. A Nógrád Megyei Békéltető Testület 2000. április elsején kezdte meg működését.
A területi gazdasági kamarák mellett működő független testület, melynek célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése.
A békéltető testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik.
A testület hatásköre nem terjed ki azokra a fogyasztói jogvitákra, amelyekre a jogszabály egy másik szervet, szervezetet, hatóságot ruház fel eljárási jogosultsággal.
A békéltető testület illetékessége a gazdasági kamarák illetékességi területéhez igazodik.
Hogyan épül fel a békéltető testület?
A békéltető testület elnökből, elnökhelyettesből és tagokból áll, amelynek létszáma 12 fő. A testületi tagokat megállapodás alapján a gazdasági kamarák és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek egyenlő arányban 6-6 főben jelölték ki. A testületi tagjairól a működtető kamara (NKIK) listát vezet. A békéltető testület elnökét - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatójának javaslatára - a gazdasági és közlekedési miniszter bízza meg a testületi tagok közül. Az NKIK mellett működő Békéltető testület elnöke Dr. Pongó Erik, helyettese Tari Ottó, aki helyettesíti az elnököt annak távollétében, vagy akadályoztatása esetén. A testületi tagok újraválaszthatók, megbízatásuk 3 évre szól.
A békéltető testület 3 tagú tanácsban jár el, ahol az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fogyasztó, illetve a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, másik tagját pedig az eljárással érintett gazdálkodó szervezet jelöli ki a testületi tagok közül, és az így kijelölt két tag jelöli ki az eljáró tanács elnökét. Ha a felek nem élnek a kijelölés lehetőségével, vagy a két kijelölt tag nem egyezik meg az eljáró tanács elnökének személyében, akkor a hiányzó tagot a testület elnöke jelöli ki. Ha a felek az ügy eldöntését egyszerűnek tartják és egy testületi tag személyében állapodnak meg, ez a testületi tag egyedül is jogosult az az eljárás lefolytatására.
Hogyan indulhat az eljárás?
Az eljárás megindítása ingyenes és feltétele, hogy a fogyasztó az érintett gazdálkodó szervezettel közvetlenül megkísérelje a panaszos ügy rendezését. Ha ez nem sikerül és írásban rendelkezésére áll a gazdálkodó szervezet elutasítása, akkor a kérelmét vagy a fogyasztó, vagy - több fogyasztót érintő vitás ügyben - a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet terjesztheti elő.
A kérelmet a békéltető testület elnökének kell benyújtani írásban, amelynek tartalmaznia kell:
• Fogyasztó nevét, lakóhelyét, vagy tartózkodási helyét, kezdeményező szervezet esetén a szervezet nevén, címén kívül az érintettek felhatalmazását is,
• A panasszal érintett gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét,
• A panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
• A panaszügy előzetes rendezési kísérletét tanúsító dokumentumokat,
• A tanács döntésére irányuló indítványt.
Ha a kérelem nem felel meg fentiekben foglaltaknak, a testület elnöke azt a hiányok megjelölésével pótlás végett a kérelmezőnek visszaküldi.
Mennyi időt vesz igénybe az eljárás?
Az eljárás indításának időpontja a hiánytalan kérelem benyújtása. Három napon belül az elnök megvizsgálja az ügy testületi hatáskörét és illetékességét. Az eljárás indításától számított 30 napon belül meghallgatási időpontot tűz ki, melyről értesíti mindkét felet. Ezen értesítéssel együtt megküldi a kérelem másolatát, a választható tagok listáját, valamint felszólítja a bepanaszoltat, hogy nyilatkozzék a panasz jogosságáról, - ellenkező esetben tanács a rendelkezésre álló adatok alapján határoz – valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően.
Az eljárás során a tanács a feleket egyenlő elbánásban részesíti és megkísérel egyezséget létrehozni.
A tanács határozata akkor ajánlás, ha a panasszal érintett gazdálkodó szervezet az eljárás kezdetén úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem fogadja el, vagy kötelezés, ha az érintett gazdálkodó szervezet alávetette magát az eljárás kezdetekor vagy nyilatkozatában a határozat kihirdetésekor a testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte. A tanács megszűntető határozatot hoz, ha a panaszos kérelmét visszavonja, ha a fogyasztó és a bepanaszolt megállapodik az eljárás megszűntetésében, ha az eljárás folytatása lehetetlen, vagy a tanács megítélése alapján az eljárás folytatására nincs szükség.
A tanács, határozatát mindkét félnek – és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnek - írásban megküldi. A tanács határozata nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse. A tanács határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül azonban a határozat érvénytelenítése iránt keresetet lehet indítani a Nógrád Megyei Bíróságnál. Érvénytelenítési per az esetben indítható, ha a tanács összetétele, eljárása nem felelt meg a törvényi rendelkezéseknek, vagy a testületnek nem volt hatásköre az eljáráshoz, illetve a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
A békéltető testületet működtető kamara és a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a tanács kötelező határozatának végrehajtását, illetve azt, mennyiben járnak el a felek az ajánlásban megfogalmazottaknak megfelelően. Ha a gazdálkodó szervezet nem tesz eleget a tanács ajánlásának, vagy ha az abban foglaltak a fogyasztók széles körét érintik a kamara és a területileg illetékes fogyasztóvédelmi hatóság - a panaszos megjelölése nélkül - jogosult a panaszt és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozni.
1998. március 1-én hatályba lépő a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény a fogyasztóvédelem területén jelentős eszközöket adott a kamarák kezébe, amikor a területi gazdasági kamarák mellett működő békéltető testület létrehozását írta elő. A Nógrád Megyei Békéltető Testület 2000. április elsején kezdte meg működését.
A területi gazdasági kamarák mellett működő független testület, melynek célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése.
A békéltető testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik.
A testület hatásköre nem terjed ki azokra a fogyasztói jogvitákra, amelyekre a jogszabály egy másik szervet, szervezetet, hatóságot ruház fel eljárási jogosultsággal.
A békéltető testület illetékessége a gazdasági kamarák illetékességi területéhez igazodik.
Hogyan épül fel a békéltető testület?
A békéltető testület elnökből, elnökhelyettesből és tagokból áll, amelynek létszáma 12 fő. A testületi tagokat megállapodás alapján a gazdasági kamarák és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek egyenlő arányban 6-6 főben jelölték ki. A testületi tagjairól a működtető kamara (NKIK) listát vezet. A békéltető testület elnökét - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatójának javaslatára - a gazdasági és közlekedési miniszter bízza meg a testületi tagok közül. Az NKIK mellett működő Békéltető testület elnöke Dr. Pongó Erik, helyettese Tari Ottó, aki helyettesíti az elnököt annak távollétében, vagy akadályoztatása esetén. A testületi tagok újraválaszthatók, megbízatásuk 3 évre szól.
A békéltető testület 3 tagú tanácsban jár el, ahol az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fogyasztó, illetve a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, másik tagját pedig az eljárással érintett gazdálkodó szervezet jelöli ki a testületi tagok közül, és az így kijelölt két tag jelöli ki az eljáró tanács elnökét. Ha a felek nem élnek a kijelölés lehetőségével, vagy a két kijelölt tag nem egyezik meg az eljáró tanács elnökének személyében, akkor a hiányzó tagot a testület elnöke jelöli ki. Ha a felek az ügy eldöntését egyszerűnek tartják és egy testületi tag személyében állapodnak meg, ez a testületi tag egyedül is jogosult az az eljárás lefolytatására.
Hogyan indulhat az eljárás?
Az eljárás megindítása ingyenes és feltétele, hogy a fogyasztó az érintett gazdálkodó szervezettel közvetlenül megkísérelje a panaszos ügy rendezését. Ha ez nem sikerül és írásban rendelkezésére áll a gazdálkodó szervezet elutasítása, akkor a kérelmét vagy a fogyasztó, vagy - több fogyasztót érintő vitás ügyben - a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet terjesztheti elő.
A kérelmet a békéltető testület elnökének kell benyújtani írásban, amelynek tartalmaznia kell:
• Fogyasztó nevét, lakóhelyét, vagy tartózkodási helyét, kezdeményező szervezet esetén a szervezet nevén, címén kívül az érintettek felhatalmazását is,
• A panasszal érintett gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét,
• A panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
• A panaszügy előzetes rendezési kísérletét tanúsító dokumentumokat,
• A tanács döntésére irányuló indítványt.
Ha a kérelem nem felel meg fentiekben foglaltaknak, a testület elnöke azt a hiányok megjelölésével pótlás végett a kérelmezőnek visszaküldi.
Mennyi időt vesz igénybe az eljárás?
Az eljárás indításának időpontja a hiánytalan kérelem benyújtása. Három napon belül az elnök megvizsgálja az ügy testületi hatáskörét és illetékességét. Az eljárás indításától számított 30 napon belül meghallgatási időpontot tűz ki, melyről értesíti mindkét felet. Ezen értesítéssel együtt megküldi a kérelem másolatát, a választható tagok listáját, valamint felszólítja a bepanaszoltat, hogy nyilatkozzék a panasz jogosságáról, - ellenkező esetben tanács a rendelkezésre álló adatok alapján határoz – valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően.
Az eljárás során a tanács a feleket egyenlő elbánásban részesíti és megkísérel egyezséget létrehozni.
A tanács határozata akkor ajánlás, ha a panasszal érintett gazdálkodó szervezet az eljárás kezdetén úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem fogadja el, vagy kötelezés, ha az érintett gazdálkodó szervezet alávetette magát az eljárás kezdetekor vagy nyilatkozatában a határozat kihirdetésekor a testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte. A tanács megszűntető határozatot hoz, ha a panaszos kérelmét visszavonja, ha a fogyasztó és a bepanaszolt megállapodik az eljárás megszűntetésében, ha az eljárás folytatása lehetetlen, vagy a tanács megítélése alapján az eljárás folytatására nincs szükség.
A tanács, határozatát mindkét félnek – és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnek - írásban megküldi. A tanács határozata nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse. A tanács határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül azonban a határozat érvénytelenítése iránt keresetet lehet indítani a Nógrád Megyei Bíróságnál. Érvénytelenítési per az esetben indítható, ha a tanács összetétele, eljárása nem felelt meg a törvényi rendelkezéseknek, vagy a testületnek nem volt hatásköre az eljáráshoz, illetve a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
A békéltető testületet működtető kamara és a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a tanács kötelező határozatának végrehajtását, illetve azt, mennyiben járnak el a felek az ajánlásban megfogalmazottaknak megfelelően. Ha a gazdálkodó szervezet nem tesz eleget a tanács ajánlásának, vagy ha az abban foglaltak a fogyasztók széles körét érintik a kamara és a területileg illetékes fogyasztóvédelmi hatóság - a panaszos megjelölése nélkül - jogosult a panaszt és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozni.
A Nógrád Megyei Békéltető Testülethez 2007-ben 58, 2008-ban 74 darab fogyasztói panasz érkezett. A határozattal zárult ügyeken túlmenően rendszeresen történik telefonon való felvilágosítás mind a kamarai ügyintéző, mind a békéltető testületi elnök-helyettes, elnök részéről. Ezekről külön feljegyzést nem készítünk, azonban számuk lényegesen meghaladja a tárgyalt ügyek számát.
Sajnos még mindig gyakori, hogy a panaszos arra való tekintettel kéri az eljárás megszüntetését, mivel attól kellő eredményt (a bepanaszolt alávetésének hiányában) nem vár, illetve a továbbiakban a bíróság előtt kívánja igényét érvényesíteni.
Szerencsére az sem ritka amikor az eljárás azért kerül megszüntetésre, mivel az ügy a kérelmező számára megfelelően rendeződött.
Az ügyek jelentős része hibás teljesítésből adódó jótállási-szavatossági igény.
Sajnálatos tény, hogy továbbra is jellemző (az ügyek 60%-ában) mikor a bepanaszolt vállalkozó, gazdálkodó szervezet félvállról kezeli az ügyet, nem működik közre az eljárásban. Gyakran még csak válaszra sem méltatja a testületet és nem is jelenik meg a kitűzött tárgyaláson. Ezeknél az ügyeknél alávetés hiányában (amennyiben egyébként alaposnak találjuk a panaszt) nem tudunk kötelező érvényű, végrehajtható határozatot hozni, csupán ajánlás jellegűt. Sajnos még mindig hiányoznak azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek a békéltető testületi eljárás hatékonyabbá tételét szolgálnák, amelyek révén a békéltető testületi határozatok nagyobb súlyt kaphatnának a fogyasztói jogok érvényesítésében. Hiszen a jelenlegi szabályozás alapján semmilyen szankcióval, hátránnyal nem jár az, ha a bepanaszolt vállalkozó, gazdálkodó szervezet nem veti magát alá az eljárásnak.
Ez a jogszabályi hiányosság úgy tűnik meghallgatásra került a kormányzat részéről, hiszen a fogyasztóvédelem hatékonyabbá tétele érdekében megalakult parlamenti bizottság szeptemberben foglalkozik ezzel a kérdéssel is, s várható hogy a törvényalkotó pótolni fogja ezen hiányt.
Elérhetőségünk:
Nógrád Megyei Békéltető Testület
3100 Salgótarján, Alkotmány út 9/A.
Tel: 32/520-860, Fax: 32/520-862
e-mail: nkik@nkik.hu
A Nógrád Megyei Békéltető Testület tagjai
| A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek delegáltjai | |
| Név | Szakterület |
| Tari Ottó | kereskedelem, lakossági szolgáltatás |
| Dr. Nagy Lajosné | biztosítás, pénzügy, utazás |
| Dr. Ispán András | közüzemi szolgáltatás |
| Palaticzki János | pénzügyi szolgáltatás (banki ügyek) |
| Szendrődi György | kereskedelem |
| Póka György | kereskedelem, lakossági szolgáltatás |
| A kamara delegáltjai | |
| Név | Szakterület |
| Dr. Pongó Erik | ügyvéd |
| Tordai György | építőipar |
| Verbói László | szállítás, építőipar |
| Páldi Károly | kereskedelem |
| Nyerges Andrea | határon túli kapcsolatok |
| Kreicsi László | műszaki termék, szolgáltatás |



Nyomtatóbarát verzió
