Üdvözöljük a

Figyelő: Szilágyi János

honlapján!

-

Figyelő: Szilágyi János

Szerző: Reichardt Barbara | 2014. május 20.

Figyelő


Szilágyi János

 

Siker az idehaza is bevezetett német típusú duális szakképzés, ám több céget kell bevonni a gyakorlati oktatásba, és a tanműhelyeket is fejleszteni kell - véli a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képzési igazgatója.


2014.05.15 - 62. oldal - [6168199] Siker az idehaza is bevezetett német típusú duális szakképzés, ám
több céget kell bevonni a gyakorlati oktatásba, és a tanműhelyeket is fejleszteni kell - véli a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képzési igazgatója.
- Orbán Viktor kormányfő két hete elismeréssel szólt a hazaiszakképzésről, oktatáskutatók szerint azonban zsákutca, nem nyújt hosszú távon hasznosítható tudást. Ön szerint?
- A rendszerváltást követő húsz évben nem sikerült kézzelfogható eredményeket elérni a magyar szakképzésben. Különösen a szakmunkásképzés területén alakult ki kontraproduktív rendszer, a tanulók közel harmada kirostálódott. A 2010-es évekre oda jutottunk, hogy a 19 évesek közel 25 százaléka még szakmunkásvégzettséget sem tudott szerezni. A legszomorúbb az egészben az, hogy a
korosztály harmada funkcionális analfabéta volt annak ellenére, hogy a 90-es évek végén a szakiskolai oktatás bevezetésével nőtt a képzésben eltöltött idő. Belátható, hogy a régi módon már nem lehetett tovább működtetni, fenntartható pályára kellett állítani.
- Milyen irányba vitték a képzést?
- Tavaly szeptembertől általánossá vált a nyolc osztályra épülő hároméves duális rendszer, amely a
vállalati-üzemi gyakorlati képzést, a használható-alkalmazható tudást helyezi középpontba.
- Mintegy százezer diák vesz részt ma szakmunkásképzésben, közülük 50 ezren a német mintára bevezetett duális szisztémában. Nemzetközi összehasonlításban sok vagy kevés?
- A német rendszer döntően üzemi-vállalati képzést jelent, a tanulók a teljes képzési idő 70-80 százalékát az üzemben töltik, s döntően szakmai gyakorlati tevékenységet folytatnak. Nálunk még csak a szakiskolai tanulók vesznek részt duális rendszerben, amelynek másik fontos eleme a vállalattal kötött tanulószerződés. A német, osztrák, svájci rendszerben sokkal erősebb a munkavállalói státus, mivel előbb az üzem veszi fel a diákot, s csak ez után kell felvenni az oktatási intézménynek. Mi még ettől távol vagyunk, szakiskolai tanulóink körülbelül 40 százaléka, 40 ezer diák rendelkezik tanulószerződéssel.
- Akadály az, hogy viszonylag kevés cég fogad gyakorlatra diákokat?
- Mintegy 8000 gazdálkodó szervezet nyújt a tanulóknak gyakorlati képzést, ez a magyar vállalkozásoknak csupán 1,6 százalékát teszi ki. Magyarországon a korosztály mindössze 23 százaléka jár duális rendszerben működő szakiskolai képzésre, a németeknél 45, míg Ausztriában 35 százalék. Kívánatos lenne, hogy nálunk is elérje a 30 százalékos arányt.
- Mennyire orientálják a jelentkezőket a hiányszakmák felé?
- Felméréseink szerint 2009-14 között a pályakezdő szakmunkások körében munkába álló fiatalok aránya 49 százalékról 58-ra növekedett, de a saját szakmájukban elhelyezkedni tudó fiatalok rátája is 33 százalékról 39-re bővült. A beiskolázási arányokra, irányokra vonatkozó éves javaslataink jó alapot biztosítanak a döntéshozók számára, ezek figyelembevételével kapnak a szakképző intézmények államilag finanszírozott beiskolázási keretszámokat. Ennek köszönhetően évről évre csökken a divatszakmákban tanulók aránya. A megyénkénti 10 hiányszakma meghatározásával ösztönözni kívánjuk a jelentkezőket, ugyanis a hiányszakmát tanulók nemcsak állami ösztöndíjat kapnak, hanem
tanulószerződés esetén újabb 20-25 ezer forintot is kereshetnek, ami már nem elhanyagolható ösztönző erő.
- Elégedett a változásokkal?
- Az utat csak félig tettük meg, reális a veszélye a visszarendeződésnek. Döntő áttörést akkor érünk el, ha meg tudjuk duplázni a tanulók gyakorlati képzésében részt vállaló cégek számát. Németországban,
Ausztriában, Svájcban, Hollandiában a gazdálkodók 20-30 százaléka vállal szerepet, ott a vállalati kultúra
szerves részét képezi ez az aktivitás. Éppen ezért az uniós források egy jelentős részét a gyakorlati képzőhelyek, illetve az ipari nagyüzemek tanműhelyeinek fejlesztésére kell fordítanunk.
- Jelentős társadalmi probléma, hogy évről évre nő a külföldön szerencsét próbálók száma. Mekkora a szakképzettek körében a kivándorlás?
- Érezhetően nőtt ebben a körben is a külföldi munkavállalók aránya. Csak remélni tudom, hogy legtöbbjük néhány év elteltével hazajön, és a kinti tőkefelhalmozásuk révén vállalkozásba kezd, amelyhez egyre több hazai támogatási lehetőség is kapcsolódik.


NÉVJEGY
60 éves, nős, egy fiúgyermeke és egy leányunokája van. Földrajz-testnevelés szakos általános iskolai
tanár. Egyetemi doktori tudományos fokozatot a JATE-n szerzett, 1983-ban.
Kedvencek
Könyv " Winston S. Churchill: A második világháború Film " Kabaré Zene " Képzelt riport egy amerikai
popfesztiválról, komolyzenében Liszt Ferenc Hobbi " olvasás, kerékpározás, úszás


*CSEKE HAJNALKA
==***==
IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18.
Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu