Befejező szakképzési évfolyamra járó diákokra és képzőhelyeikre vonatkozó szabályok

1. A befejező szakképzési évfolyamon az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket a szorgalmi időszak végéig teljesítő tanuló esetében:

A tanuló vizsgára bocsáthatóságának feltétele:

A vizsgán megszerezhető szakképesítés utolsó évfolyamára meghatározott gyakorlati követelmények legalább 60%-ának a teljesítése.

A tanulószerződés a komplex szakmai vizsga utolsó napján szűnik meg, tehát a bizonyítvány kiállításának napján. Az utolsó tanítási nap és a szakmai vizsga időpontja közötti időszakban a tanuló gyakorlati képzésre nem kötelezhető, azonban ebben az időszakban a gyakorlati képzést szervező vállalkozás pénzbeli juttatást köteles fizetni a tanuló számára. A tanulószerződés megszűnéséig a vállalkozás csökkentheti szakképzési hozzájárulási kötelezettségét a gyakorlati képzési normatíva összegével. A tényleges gyakorlati képzési időszakon túlmenően is biztosított, a tanulói juttatás összegét meghaladó mértékű normatíva-elszámolási lehetőség a gyakorlati képzést ösztönző eszköznek tekinthető.

2. Amennyiben a tanuló vizsgára bocsátható, abban az esetben sem kötelezhető arra, hogy részt vegyen a vizsgán.

Annak a tanulónak, aki a veszélyhelyzetre tekintettel valamely vizsgatevékenységen nem vesz részt, hiányzását igazoltnak kell tekinteni.

Ebben az esetben a tanuló számára a 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakában kötelező biztosítani vizsgalehetőséget. Mindez ugyancsak nem tekintendő javító-, pótlóvizsgának.

A miniszteri rendelet értelmében a következő főszabály érvényesül minden esetben:

Függetlenül attól, hogy miért kerül sor a 2019/2020. tanév május-június vizsgaidőszak elhalasztására, az október-novemberi vizsgaidőszakban megtartott szakmai záróvizsga utolsó napjáig a tanulószerződések hatályban maradnak, ezek alapján eddig a napig a tanulói juttatást továbbra is fizetni kell és a gyakorlati képzés költségei elszámolhatók, a normatíva lehívható.

3. Az a tanuló, aki nem teljesítette a meghatározott gyakorlati követelmények 60%-át, nem bocsátható vizsgára.

A tanuló vizsgára történő felkészítése érdekében a gyakorlati képzést folytató szervezet az elmaradt tanulmányi követelmények teljesítése figyelembevételével a 2020. augusztus 24. – október 2. közötti időszakban köteles számára gyakorlati képzést szervezni. Ezen a tanuló részvétele kötelező. Ebben az esetben a 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakában kell vizsgalehetőséget biztosítani, amely nem tekintendő javító-, pótlóvizsgának.

A tanulószerződés fennállása alatt a gyakorlati képzést szervező szervezet fizeti a tanulói juttatást. Ha az iskola végzi a gyakorlati képzés pótlását (és a gyak. képző fizeti a tanulói juttatást) a gyakorlati képző ez esetben is lehívhatja a normatívát, csak: ez esetben az iskola, mint teljesítési megbízottként vesz részt a képzésben és a gyakorlati képző (hozzájárulási kedvezménye terhére) megfizeti az iskolának a pótlást, olyan összegben, amennyiben megállapodnak.

A 60% alatti teljesítménnyel rendelkező tanulóknak a 2020. augusztus 24. és október 2. közötti időszakban a gyakorlati követelmények Annak a tanulónak, aki nem teljesítette a gyakorlati követelmények 60%-át a május-júniusi vizsgaidőszakra, hanem pl. csak 40%-át, az 2020. augusztus 24. és október 2. közötti pótlási időszakban csak 20%-ot kell teljesíteni. Így összesen rendelkezni fog a 60%-kal, ami a vizsgára bocsáthatóság feltétele.

Normál tanítási rendben a befejező évfolyamon – gyakorlati képzést ösztönző eszközként – az utolsó tanítási nap és a szakmai vizsga utolsó napja közötti időszakban a normatíva elszámolható teljes egészében annak ellenére, hogy tényleges gyakorlati képzés már nincs, és csak a tanulói pénzbeli juttatást kell fizetni. Az adott veszélyhelyzeti esetben ugyanakkor lényegesen több idő telik el az utolsó tanítási nap és a vizsga utolsó napja között.

Attól függetlenül, hogy mennyi idő telik el az utolsó tanításai nap és a vizsga utolsó napja között, a hatályos tanulószerződés a jogalap a normatíva lehívására és a pénzbeli juttatás kifizetésének kötelezettségére.

Különösen figyeljünk, hogy a tanulói jogviszony megvan-e még!

Kiemelten fontos, hogy ha megszűnik a tanulói jogviszony, annak következménye, hogy az addig hatályos tanulószerződés is megszűnik. A korábbi évek tapasztalata szerint az iskolák a szakmai vizsgaidőszak utolsó napjától hamarabb megszüntették a tanulói jogviszonyt, mint a vizsga utolsó napja, ezért a képzőhelyek kijelentették a tanulókat és megszüntették a tanulószerződést. Ez jellemzően a tanév követelményeit nem teljesítő tanulók és a május-júniusi vizsgán megbukott tanulók esetében fordult elő.

Fontos tudni, hogy bármilyen okból nem vesz részt a tanuló a május-júniusi záróvizsgán, a tanulói jogviszonyát az iskolák nem szüntethetik meg. Amennyiben ugyanis a tanuló nem teljesíti a 60%-ot, az nem tekinthető bukásnak, ugyanúgy, mint ahogy az októberi vizsga sem tekintendő pótló-javító vizsgának.

A jelenlegi helyzetben is külön kell kezelni a tanulószerződést és a tanulói jogviszonyt. A miniszteri határozat 27. pontja alapján a tanulói jogviszony tovább is fennállhat, mint a tanulószerződés hatályossága. És míg a tanulói jogviszony megszűnése megszünteti a tanulószerződést, addig a tanulószerződés megszűnése nem eredményezi automatikusan a tanulói jogviszony megszűnését.

A 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakban való részvételre minden tanulónak lehetőséget kell biztosítani, aki a kötelező pótlást teljesítette a 2020. augusztus-októberi időszakban és vizsgára bocsátható. Tehát az a tanuló, aki:

• hagyományos módon részt vehetett volna a gyakorlati képzésben, de nem jelent meg a járványügyi helyzetre hivatkozva (szülő által igazolt hiányzás),
• hagyományos módon részt vehetett volna a gyakorlati képzésben, de nem jelent meg, távollétét nem igazolta és a tanév végéig nem is pótolta (klasszikus igazolatlan hiányzás),
• digitális tanrendben szervezte meg a képzőhely a gyakorlati képzést, de a tanuló nem vett részt a foglalkozásokon, nem igazolta a távollétét.

A hiányzás fajtája mellett a mértéke sem vizsgálandó, amennyiben a tanuló a 2020. augusztus-október időszakra előírt kötelező pótlás keretében teljesíti a vizsgára bocsáthatóság feltételét, és eléri a 60%-ot. Számára a 2020. október-novemberi komplex szakmai záróvizsgán való részvételt biztosítani kell. A tanulói jogviszonya és a tanulószerződése hatályban marad a záróvizsga utolsó napjáig, és a finanszírozási kérdések is a főszabály szerint alakulnak.

Figyeljünk, hogy módosítanunk kell a tanulószerződéseket!

A tanulószerződések módosítása azokban az esetekben, amikor a komplex szakmai vizsgára csak az október-novemberi vizsgaidőszakban kerül sor:

Alapesetben a tanulószerződések lejárt státuszba kerülnek 2020. június 30-án. Az eddigi gyakorlat szerint ezeket a szerződéseket módosítottuk, azonban jelenleg egyszerűbb és országosan egységes eljárást dolgoz ki a Kamara a helyzet megoldására.

Szakmai egyeztetést kezdeményezett az MKIK a NAV-val, hogy a normatíva elszámolásának igazolása egységes szakmai szempontok szerint történjen és lehetőség legyen a szerződésmódosítások elkerülésére. Tájékoztatást a későbbiekben fogunk adni ezzel kapcsolatban.

4. A tanuló évismétlése egyéb okból történik, a járványhelyzettől függetlenül.

Ha a végzős tanuló a befejező szakképzési évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket nem teljesítette (valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott), nem bocsájtható szakmai vizsgára. A tanuló a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól (2020.04.30-tól) a tanulószerződés alapján tanulói juttatásra nem jogosult. Mivel a vállalkozásnak tanulói juttatást nem kell fizetnie, illetve a tanuló gyakorlati képzésre nem kötelezhető, a vállalkozás szakképzési hozzájárulási kötelezettsége nem csökkenthető a normatíva összegével. Ebben az esetben a tanulószerződésben módosítani kell a várható befejezés dátumát 2021.06.30-ra. A tanulószerződésből fakadó jogokat és kötelezettségeket az új tanév kezdetétől kell alkalmazni.

Forrás: MKIK tájékoztatása nyomán HKIK összeállítása