A Nógrád Megyei Békéltető Testület 2015. évi munkájáról

Békéltető testületünk 2000. áprilisi megalakulása óta a beérkezett fogyasztói panaszok évről évre emelkedő tendenciát mutatnak, 2015. évben 131 jogvitában jártunk el.

A panaszok tárgyuk szerinti bontását illetően a 131 ügyből 40-nek volt szolgáltatás a tárgya, míg termékekhez kapcsolódóan 91 ügyet tárgyaltunk.

A szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyek azok széles skáláját ölelték fel. Így tárgyaltunk építőipari kivitelezésből, közúti személyszállításból, parkolási díjból, posta,- és távközlési szolgáltatásból eredő ügyeket. Foglalkoztunk továbbá valamennyi közüzemi szolgáltatási ágazathoz (távhő,- víz,- csatorna, hulladék, gáz és villamosenergia) kapcsolódó üggyel. Tárgyaltunk még egészségügyi szolgáltatáshoz, illetve temetkezéshez kapcsolódó panaszt.

A termékek hibás teljesítéséből fakadó ügyek a termékek ugyancsak széles skáláját ölelték fel.

Testületünk elé kerültek ruhaneműkhöz, lábbelikhez, építőipari termékekhez, számítástechnikai-, és híradástechnikai eszközökhöz, háztartási és kerti gépekhez, bútorhoz, sporteszközhöz, látszerészeti és optikai eszközökhöz, valamint egészségmegőrző termékekhez tartozó ügyek.

Ezen panaszok közül még mindig kiemelendők a lábbelik, mobiltelefonok, illetve a termékbemutatók alkalmával vásárolt gyógyászati eszközökhöz kapcsolódó ügyek.  A lábbelik kapcsán továbbra is megjegyzendő, hogy a vállalkozások elfogult, sablonszerű szakértői véleményekre alapozva rutinszerűen utasítják el az egyébként megalapozott fogyasztói igényeket. A hibás mobiltelefonok terén pedig azt a tényt kell kiemelni, hogy a vállalkozások a saját szakszervizük – elfogulatlannak szintén nem tekinthető – megállapításaira alapozzák elutasító álláspontjaikat.

Az utaztatásos árubemutatók kapcsán az a tapasztalat, hogy időskorú, könnyebben befolyásolható embereknek ígérnek általában gyors gyógyulást. Ezen alkalmakkor a fogyasztók nem kapnak részletes tájékoztatást a szerződés tartalmáról, különösképpen arról nem, hogy 14 napos elállási jog illeti meg őket. Ezen felül megállapítható az ár-érték aránytalanság is. Jellemző még, hogy a termék meghibásodása esetén a fogyasztó nem tudja érvényesíteni jótállási-szavatossági igényét, mivel ezen vállalkozások gyakran elérhetetlenné válnak. Az árubemutatók kapcsán azonban meg kell említenünk, hogy ezen ügyek száma – a jogszabályi szigorításnak és a fokozottabb hatósági fellépésnek köszönhetően – folyamatosan csökken.

Az eljárások eredményét illetően: 11 ügy zárult egyezséggel, 28 ajánlás született, míg 92 ügyben megszüntettük az eljárást. Kötelezésre a múlt évben nem került sor. A megszüntetésre került ügyeket illetően 16 esetben találtuk a kérelmet megalapozatlannak, 32 ügy kapcsán a fogyasztó visszavonta kérelmét. 8 ügy esetében azért, mert a vállalkozás nem működött együtt az ügy békés rendezése érdekében, 7 panasz kapcsán a fogyasztó igényét a továbbiakban bíróság előtt kívánja érvényesíteni. 17 esetben a fogyasztó bejelentette, hogy a vállalkozás igényének eleget tett, melyből 10 alkalommal a tárgyalás megtartása nélkül került sor az eljárás megszüntetésére. 38 ügy esetében az eljárás további folytatása lehetetlennek bizonyult. Jellemzően azért, mert olyan mértékű bizonyítást kellett volna lefolytatni, amely meghaladja a békéltető testületi eljárás kereteit, lehetőségeit, vagy a békéltető testület nem rendelkezett hatáskörrel, illetékességgel. 6 fogyasztó a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget.

Az egyezségek alacsony arányának, illetve a kötelezés hiányának oka véleményünk szerint az, hogy a vállalkozások jelentős része mereven ragaszkodik az elutasító álláspontjához. Bár kétségtelen, hogy 2015. szeptember 11-e óta, amikor is az együttműködési kötelezettség rögzítésre került a fogyasztóvédelmi törvényben, megnőtt a jóváhagyott egyezségek száma.