A Nógrád Megyei Békéltető Testület 2014. évi munkájáról

Békéltető testületünk 2000. áprilisi megalakulása óta a beérkezett fogyasztói panaszok évről évre emelkedő tendenciát mutattak, a legmagasabb ügyszámot 2013. évben értük el. Ekkor 146 jogvitában jártunk el. A múlt évben azonban a növekedés megtorpant, 2014. évben 117 ügyet zártunk le.

A panaszok tárgyuk szerinti bontását illetően a 117 ügyből 41-nek volt szolgáltatás a tárgya, míg termékekhez kapcsolódóan 76 ügyet tárgyaltunk.

A szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyek a szolgáltatások széles skáláját ölelték fel. Így tárgyaltunk építőipari kivitelezésből, közúti személyszállításból, parkolási díjból, posta,- és távközlési szolgáltatásból eredő ügyeket. Foglalkoztunk továbbá valamennyi közüzemi szolgáltatási ágazathoz (távhő,- víz,- csatorna, hulladék, gáz és villamosenergia) kapcsolódó üggyel. Tárgyaltunk még egészségügyi szolgáltatáshoz, illetve gépkocsi lízingszerződéshez kapcsolódó panaszt.

A termékek hibás teljesítéséből fakadó ügyek a termékek ugyancsak széles skáláját ölelték fel.

Testületünk elé kerültek ruhaneműkhöz, lábbelikhez, építőipari termékekhez, számítástechnikai-, és híradástechnikai eszközökhöz, háztartási és kerti gépekhez, látszerészeti és optikai eszközökhöz, valamint egészségmegőrző termékekhez tartozó ügyek.

Ezen panaszok közül kiemelendőek a lábbelik, mobiltelefonok, illetve a termékbemutatók alkalmával vásárolt gyógyászati eszközökhöz kapcsolódó ügyek.  A lábbelik kapcsán megjegyzendő, hogy a vállalkozások elfogult, sablonszerű szakértői véleményekre alapozva rutinszerűen utasítják el az egyébként megalapozott fogyasztói igényeket. A hibás mobiltelefonok terén pedig azt a tényt kell kiemelni, hogy a vállalkozások a saját szakszervizük – elfogulatlannak szintén nem tekinthető – megállapításaira alapozzák elutasító álláspontjaikat.

Az utaztatásos árubemutatók kapcsán továbbra is az a tapasztalat, hogy időskorú, könnyebben befolyásolható embereknek ígérnek általában gyors gyógyulást. Ezen alkalmakkor a fogyasztók nem kapnak részletes tájékoztatást a szerződés tartalmáról, különösképpen arról nem, hogy 14 napos elállási jog megilleti őket. Ezen felül megállapítható az ár-érték aránytalanság is. Bár ezen panaszok száma – a szigorúbb jogi szabályozás hatására – csökkentő tendenciát mutat, számuk azonban még így is jelentős.

Az eljárások eredményét illetően: 4 ügy zárult egyezséggel, 27-ben ajánlás született, míg 72 ügyben megszüntettük az eljárást. Kötelezésre a múlt évben nem került sor. A megszüntetésre került ügyeket illetően 24 esetben találtuk a kérelmet megalapozatlannak, 27 ügy kapcsán a fogyasztó visszavonta kérelmét. 17 ügy esetében azért, mert a vállalkozás nem működött együtt az ügy békés rendezése érdekében, 10 panasz kapcsán pedig a fogyasztó igényét a továbbiakban bíróság előtt kívánja érvényesíteni. 13 ügy esetében az eljárás további folytatása lehetetlennek bizonyult, mivel olyan mértékű bizonyítást kellett volna lefolytatni, amely meghaladja a békéltető testületi eljárás kereteit, lehetőségeit. 22 eljárás azért került megszüntetésre, mivel a békéltető testület nem rendelkezett hatáskörrel, illetékességgel, illetve a fogyasztó a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget. 10 alkalommal azért került – a tárgyalás megtartása nélkül – az eljárás megszüntetésre, mivel a fogyasztó bejelentette, hogy a vállalkozás igényének eleget tett.

Az egyezségek alacsony arányának, illetve a kötelezés hiányának oka véleményünk szerint az, hogy a vállalkozások jelentős része mereven ragaszkodik az elutasító álláspontjához, és jellemző, hogy a tárgyalásokon sem képviseltetik magukat. Az esetek túlnyomó részében a vállalkozás nem veti alá magát a békéltető testületi eljárásnak, amely alapvető akadálya a kötelezésnek.

A békéltető testületi határozatok súlya tekintetében továbbra is azt kell megállapítanunk, hogy az érzékelhetően nem növekedett, hiszen a vállalkozás alávetésének hiánya nem von maga után érzékelhető szankciót.