Munkajogi tájékoztató a járványhoz kapcsolódóan

Mi az a karantén?

Többfajta karantén létezik. Karantént rendelhet el többek között a tisztifőorvos – ezt hívják járványügyi zárlatnak –, de a munkáltató is dönthet úgy, hogy a koronavírus miatt arra utasítja a dolgozóit, maradjanak otthon.

Mi a helyzet akkor, ha a hatóság rendeli el a karantént?

Az egészségügyi karantén idejére alapesetben a dolgozóknak nem jár fizetés, viszont akit „közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek”, táppénzre jogosult a törvény értelmében. Aki pedig karantén közben megbetegszik, átkerül betegszabadságra, amíg ki nem merül a kerete. Ez 15 napot jelent és ennek lejártával ismét táppénzt kap.

Van, akinek hatósági karantén alatt is dolgoznia kell?

A törvény értelmében karantén alatt dolgoznia egyébként azoknak kell, akik nem betegek, tudnak távmunkában, otthonról dolgozni vagy pedig a munkahelyük és lakóhelyük egyaránt a karantén területén helyezkedik el és a hatóság nem rendelt el például kijárási tilalmat.

Mit tehet a munkáltató járvány idején?

Betegszabadságra, táppénzre nem küldheti a dolgozóit, mivel nincs hozzá jogköre. Szabadságra sem kötelezheti jogszerűen a dolgozóit egy cég sem – ha csak nem szól erről 15 nappal előre –, viszont a munkáltató dönthet úgy, hogy távmunkában (home office) történő munkavégzésre kötelezi a dolgozói.

Mennyi a fizetés a karantén ideje alatt?

Keresőképtelenség esetén a szabályok szerint a betegszabadság idejére a távolléti díj 70%-ára, majd a táppénz összegére jogosultak a munkavállalók. Akinek a karantén alatt is dolgoznia kell, akár úgy, hogy más munkakörre kötelezte a főnöke, az legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre lesz jogosult.

Ha a karantén a munkahelyet érinti, de a dolgozó lakóhelyét nem, akkor viszont a munkáltató nem tud eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének. Ugyanez igaz abban az estben is, ha bemennek dolgozni az emberek, de a karantén miatt elfogy a raktáron lévő nyersanyag, így a cégnél nem tudnak tovább termelni. Ilyenkor is jár a pótlékok nélküli fizetés. 

Mi a helyzet ha a munkavállaló karantén alá kerül?

A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló köteles a munkáltató rendelkezésére állni és munkát végezni. De! A koronavírus miatti helyzet mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldalán befolyásolhatja a fő kötelezettségek teljesítését. Előfordulhat, hogy bár a munkavállaló tünetmentes, munkára képes állapotban van, sőt a munkáltatója is tudná foglalkoztatni, mégsem tud dolgozni menni, mert a lakóhelyén karantén elrendelésére kerül sor.

Ilyen esetben abból kell kiindulni, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) alapján a munkavállaló ekkor is keresőképtelennek minősül. A törvény szerint ugyanis az is keresőképtelen, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá, aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható [Ebtv. 44. § g) pont].

Amint látható, ilyen esetben a keresőképtelenség feltétele, hogy a munkavállalónak nem adható más beosztás, vagy nem küldhető ki más munkavégzési helyre. Ezekre az intézkedésekre a munkavállaló beleegyezésével van mód (Mt. 58. §), de évente legfeljebb 44 munkanap erejéig a munkáltató egyoldalúan is elrendelheti (Mt. 53. §).

Ez utóbbi, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás nevű intézmény lényege, hogy a munkáltató egyszerű utasítással tér el a munkaszerződés szerinti munkakörtől vagy munkavégzési helytől. Ha ezzel a munkavállaló a karantén idején is foglalkoztatható (pl. otthonról végzendő munkakör elrendelésével), akkor nem állapítható meg keresőképtelenség. A munkavállaló a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás idejére a ténylegesen ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult [Mt. 53. § (5) bek.]. Ez tehát azt jelenti, hogy ha a ténylegesen ellátott munkakörre magasabb alapbér jár, mint ami a munkaszerződésben szerepel, akkor a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás idejére e magasabb alapbérre jogosult a munkavállaló. Ha viszont alacsonyabb alapbért jelentene a megváltozott munkakör, a munkavállaló alapbére nem csökken.

Ha a karantén miatt a munkavállaló foglalkoztatása a fenti eszközökkel sem oldható meg, akkor a munkavállaló keresőképtelennek minősül, és betegszabadságra jogosult, majd táppénzt kaphat, illetve – ezek kimerítése esetén – továbbra is igazoltan hiányzik a munkahelyéről.